Duenos-felirat

A Duenos-felirat egyike a legkorábbi latin nyelvemlékeknek, a legelfogadottabb datálás szerint a Kr. e. 6. század első feléből való (még pontosabban 575–550 körülről).^[2] A felirat egy vázán maradt ránk, a korának megállapítását tehát többek között az a körülmény is segíti, hogy a szöveget a kiégetés előtt írták rá.^[3] A leletre Heinrich Dressel német régész és epigráfus bukkant 1880-ban Rómában, a Quirinalis-dombon végzett ásatásai alkalmával. A váza (kernos) a berlini Staatliche Museen gyűjteményében található (leltári száma no. 30894,3).

A feliratot jobbról balra, három sorban karcolták a vázára, a szöveg tagolása nélkül. A szöveg értelmezését a tagolás hiánya, illetve egyes betűk értelmezésének problémái nehezítették meg.

1. ↑ Az illusztrációt Dressel a Hermes (Zeitschrift für classische Philologie) című klasszika-filológiai folyóirat 16. évfolyamában publikálta (1881).
2. ↑ COLONNA (1979), 166–167. GIERSTAD (1960) későbbre datálja, Kr. e. 525 körülre, mert bizonyos elemeket a késő korinthoszi pyxis-formával hoz összefüggésbe, és szerinte ezeket a váza készítője ötvözte az itáliai hagyományoknak megfelelő összekapcsolt formával. A régészeti alapokon nyugvó datálás mellett szól, hogy a paleográfiai és nyelvészeti összehasonlító alapok nagyon szegényesek, csak megerősítésül használhatóak – lásd erről EICHNER (1988–1990), 208, 221–224.
3. ↑ GIERSTAD (1960) szerint a felirat a kiégetés után került a vázára – lásd erről ROMANELLI (1964), 819–820.