Tekst üüb Öömrang |
Wuliwya Suyu (Aimara) Buliwya Achka Nasyun Mama Llaqta (Ketschua) | |||||
| |||||
Woolspröök: La unión es la fuerza (Spoonsk för „Ianaghaid maaget üs stark“) | |||||
Amtelk spriak | Araona • Baure • Bésiro • Canichana • Cavineño • Cayubaba • Chácobo • Chimán • Ese ejja • Pauserna-Guarasug'wä • Guarayu • Itonama • Leco • Machajuyai-Kallawaya • Machineri • Maropa • Mojeñotrinitario • Mojeño-ignaciano • Moré • Mosetén • Movima • Pacawara • Puquina • Sirionó • Tacana • Tapiete • Toromona • Uru-Chipaya • Weenhayek • Yaminawá • Yuki • Yuracaré • Zamuco | ||||
Hoodstääd | Sucre | ||||
Regiarangsteed | La Paz | ||||
Stoot (skak) | Presidiaalrepublik | ||||
Stoot baas an Regiarang baas | President Evo Morales | ||||
Grate | 1.098.581 km² | ||||
Iinwenern | 10.907.778 ([2]) | ||||
Iinwenern per km² | 9,7 Iinw./km² | ||||
BIP nominal (2007)[3] | 13.192 Mio. US$ (103.) | ||||
BIP per iinwener | 1.342 US$ (124.) | ||||
HDI | 0,643 (95.) | ||||
Münt | 1 Boliviano (am sait uk Peso) = 100 Centavos | ||||
Suwereniteet | 6. August 1825 | ||||
Natsionaalhümne | Bolivianos, el hado propicio | ||||
Tidjsoon | UTC -4 | ||||
Autokääntiaken | BOL | ||||
TLD | .bo | ||||
Tilefoonföörwool | +591 | ||||
Laag faan Boliiwien uun Süüd-Ameerikoo |
Boliiwien as en lun uun Süüd-Ameerikoo. Uun't nuurd an uast leit Brasiilien, uun't süüduast Paraguay, uun't süüd Argentiinien, uun't süüdwaast Chiile an uun't nuurdwaast Peruu. At lun hää 11.469.900 lidj (2019)[4]. At hoodstääd faan't lun as Sucre, at regiarang sat oober uun La Paz.