Alexandria (الإسكندرية) | |||
Kikötői látkép, háttérben a modern alexandriai könyvtár formabontó épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Egyiptom | ||
Kormányzóság | Alexandriai kormányzóság | ||
Alapítás éve | i. e. 331 | ||
Polgármester | Adel Labib | ||
Irányítószám | 21500 | ||
Körzethívószám | 03 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 870 000 fő (2016)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | −1,0 m | ||
Terület | 2,679 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″31.197500°N 29.892500°EKoordináták: é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″31.197500°N 29.892500°E | |||
Alexandria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra. Alexandria kormányzóság székhelye.
Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősi kopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egész Észak-Afrika harmadik legnépesebb települése Kairó és Gíza után.