Osztrák Köztársaság |
Republik Österreich (német) |
|
Nemzeti himnusz: Land der Berge, Land am Strome |
|
|
Fővárosa | Bécs |
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.2, 16.3548.200000°N 16.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.2, 16.3548.200000°N 16.350000°E |
Legnagyobb város | Bécs |
Államforma | köztársaság |
Vezetők |
Szövetségi elnök | Alexander Van der Bellen |
Szövetségi kancellár | Karl Nehammer |
A Szövetségi Tanács elnöke | Peter Raggl |
A Nemzeti Tanács elnöke | Wolfgang Sobotka |
Törvényhozás | Osztrák Parlament
|
Hivatalos nyelv | német, regionálisan elismert a magyar, a horvát és a szlovén |
Beszélt nyelvek | szerbhorvát, török |
Függetlenség | 1955. július 27. |
Semlegességi nyilatkozat | 1955. október 26. |
|
Elődállamok | Ausztria szövetséges megszállása |
EU-csatlakozás | 1995. január 1. |
Tagság | |
Népesség |
Népszámlálás szerint | 8 979 894 fő (2022)[1] |
Rangsorban | 95 |
Becsült | 9 116 000 [2] fő (2022) |
Rangsorban | 95 |
Népsűrűség | 109 fő/km²[3] |
GDP | 2008 (forrás: IMF) |
Összes | 398 milliárd USD (25) PPP: 359 021 |
Egy főre jutó | 47 083 USD (12) PPP: 42 408 USD |
HDI (2012) | 0,895 (18) – nagyon magas |
Földrajzi adatok |
Terület | 83 879 km² |
Rangsorban | 113 |
Víz | 1,3% |
Időzóna | közép-európai idő (UTC+1) közép-európai nyári idő (UTC+2) |
Egyéb adatok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Pénznem | euró (EUR ) |
Nemzetközi gépkocsijel | A |
Hívószám | +43 |
Segélyhívó telefonszám |
- 112
- 122
- 133
- 144
- 140
- 120
- 123
|
Internet TLD | .at |
Villamos hálózat | 230 volt |
Elektromos csatlakozó | |
Közlekedés iránya | jobb |
|
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.
1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.
Jól fejlett szociális piacgazdaság jellemzi, amely szerkezetében hasonló Németországéhoz.[4] Fejlett ország, igen magas életszínvonallal,[4] továbbá multikulturális állam, amely etnikai, vallási, faji sokszínűséggel rendelkezik. A Mercer listáján hosszú évek óta globálisan is a fővárosa, Bécs áll a legélhetőbb nagyvárosok listájának első helyén.[5]
Az EU-ban 2022-ben a GDP arányához képest Ausztriában volt a legalacsonyabb a feketegazdaság mértéke.[6]
1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD. 1995-ben aláírta a schengeni egyezményt,[7] és 1999-ben bevezette fizetőeszközként az eurót.[8]
- ↑ https://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/bevoelkerung/bevoelkerungsstand_und_veraenderung/bevoelkerung_zu_jahres-_quartalsanfang/023451.html, 2022. február 15.
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2020
- ↑ a b Austria - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) Mercerː Quality of living rankings
nevű lábjegyzeteknek
- ↑ Size-of-the-shadow-economy-of-31-European-countries-in-2022. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Austria joins Schengen. Migration News , 1995. május 1. [2009. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
- ↑ Austria and the euro. European Commission - European Commission . [2018. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 7.)