A belpolitika az egy országon belüli társadalmi rétegek, csoportok egymáshoz való viszonya, küzdelmük az állami hatalom megszerzéséért, megtartásáért és befolyásolásáért, hogy ennek révén érdekeiket érvényesíthessék, társadalmi céljaikat elérhessék.[1] A politika eredendően és elsősorban belpolitika. A „politika” kifejezés az ókori görög polisz névből ered, és magyar jelentése „közélet”, ez értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.
Az államok, nemzetek egymáshoz való viszonya, törekvésük befolyásuk, érdekeik érvényesítésére a nemzetközi térben a külpolitika.[2]
A politika két vetülete, a kül- és a belpolitika alapvetően egységet alkot, mivel a politikai tevékenység célja az állam részéről mindkét esetben a fennálló társadalmi viszonyok védelme és megszilárdítása, az ellenzék részéről pedig a hatalom megszerzése saját érdekeinek és eszmerendszerének érvényre juttatása céljából.
A politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozik a politikatudomány. A politikával hivatásszerűen foglalkozó személy a politikus.