Berillium

4 lítium ← berillium → bór ↑ Be ↓ Mg [He] 2s2 4 Be Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	berillium, Be, 4
Latin megnevezés	beryllium
Elemi sorozat	alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező	2, 2, s
Megjelenés	szürkésfehér
Atomtömeg	9,0121831(5) g/mol[1]
Elektronszerkezet	[He] 2s2
Elektronok héjanként	2, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	1,848 g/cm³
Olvadáspont	1560 K (1287 °C, 2349 °F)
Forráspont	2742 K (2469 °C, 4476 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	12,20 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	292,40 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 16,443 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1462 1608 1791 2023 2327 2742
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs szám	2 (amfoter)
Elektronegativitás	1,57 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 899,5 kJ/mol
	2.: 1757,1 kJ/mol
	3.: 14848,7 kJ/mol
Atomsugár	112 pm
Kovalens sugár	90 pm
Egyebek
Mágnesség	diamágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 36·10−9 Ω·m
Hővezetési tényező	(300 K) 200 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 11,3 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 12870[2] m/s
Young-modulus	287 GPa
Nyírási modulus	132 GPa
Kompressziós modulus	130 GPa
Poisson-tényező	0,032
Mohs-keménység	5,5
Vickers-keménység	1670 MPa
Brinell-keménység	600 HB
CAS-szám	7440-41-7
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A berillium izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 7Be nyomokban (mesterséges) 53,12 nap ε 0,862 7Li γ 0,477 - 9Be 100% Be stabil 5 neutronnal 10Be nyomokban 1,51·106év β− 0,556 10B
Hivatkozások

A berillium (nyelvújítási nevén: édeny^[3]) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Be, rendszáma 4. A II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Mivel a csillagokban szintetizálódó berillium rövid életű, ezért az univerzumban, és a földkéregben is ritka elem. Két vegyértékű elem, a természetben csak ásványokban, más elemekkel vegyülve fordul elő. A jelentősebb berilliumtartalmú drágakövek a berill (akvamarin és smaragd), illetve a krizoberill. Elemi állapotában szürkés színű, kis fajsúlyú, igen kemény, rideg fém.

Alumíniummal, kobalttal, rézzel, vassal és nikkellel ötvözve növeli azok keménységét, és korrózióállóságát.^[4] A szerkezeti alkalmazásokat tekintve nagy hajlítómerevség, hőstabilitás és hővezetőképesség, illetve kis sűrűség (1,85-szor sűrűbb, mint a víz) jellemzi, mely tulajdonságai miatt a berillium jó minőségű alapanyag az űr- és repülőgépipar számára: nagy sebességű repülőgépek, rakéták, űrhajók és kommunikációs műholdak gyártásához használják.^[4] Kis sűrűsége és atomtömege miatt a berillium kellőképpen áthatolható a röntgen- és más ionizáló sugárzások számára, ezért a röntgenberendezésekben és a részecskefizikai kísérletek során ez a leggyakrabban alkalmazott ablakanyag.^[4] A berillium és berillium-oxid jó hővezető képessége miatt ezen anyagokat hőelvezetési célokra (hőcserélő, hűtőborda) is alkalmazzák.

A berillium kereskedelmi felhasználása technikai kihívásokba ütközik, amiatt, hogy a berilliumtartalmú porok (különösen belélegezve) mérgezőek. A berillium a szövetekre maró hatású; egyes emberekben krónikus, életveszélyes allergiás betegséget, úgynevezett berilliózist (CBD) válthat ki. Jelenlegi ismeretek szerint a berillium sem a növényi, sem az állati élethez nem szükséges.^[5]

1. ↑ Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
2. ↑ szerk.: Lide, D. R.: CRC Handbook of Chemistry and Physics, 86th, Boca Raton (FL): CRC Press, 14-39. o. (2005). ISBN 0-8493-0486-5 
3. ↑ http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/gazda-istvan-kemiai-elemek-nevei.html^{[halott link]}
4. ↑ ^{a b c} Concise Encyclopedia Chemistry, trans. rev. Eagleson, Mary, Berlin: Walter de Gruyter (1994) 
5. ↑ (2011) „A brighter beryllium”. Nature Chemistry 3 (5), 416. o. DOI:10.1038/nchem.1033. PMID 21505503.