Back Абиблиа Abkhazian Bybel Afrikaans Bibel ALS መጽሐፍ ቅዱስ Amharic Biblia AN Biblioþēce ANG Ikpa Mbuban ANN बाइबल ANP الكتاب المقدس Arabic ܟܬܒܐ ܩܕܝܫܐ ARC

Biblia

A „Szentírás” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Szentírás (egyértelműsítő lap).
Biblia
Szentírás
Gutenberg Biblia
Gutenberg Biblia
Szerzősok szerző az évszázadok során
Eredeti címτὰ βιβλία
Megírásának időpontjaKr. e. 2. évezred – Kr. u. 1. század
bővebben: a Biblia írói
Első kiadásának időpontja1450–1455, Johannes Gutenberg
Nyelvhéber, arámi, koiné görög
TémakörA zsidó- és keresztény vallás tanításai, zsidó- és korai keresztény történelem, szépirodalom
Műfajkönyvgyűjtemény
RészeiÓszövetség, Újszövetség
Kiadás
Magyar kiadássok kiadás
bővebben: magyar fordítások
Külső hivatkozáshttp://www.biblia.hu/
A Wikimédia Commons tartalmaz Biblia témájú médiaállományokat.
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben
Az első nyomtatott Biblia egy példánya a washingtoni Library of Congress-ből (Gutenberg, 15. század)

A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint. Mivel a Bibliát a hívők szent jellegűnek tartják, ezért keresztény Szentírásnak[1] is nevezik. A zsidó és a keresztény, valamint a különböző keresztény irányzatok bibliáinak a terjedelme nem azonos, mert a Biblia könyveit meghatározó kánont nem egyformán határozták meg. Így a héber Biblia – a Tanakh – azokat az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatásnak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról számolnak be, és amelyeket a hagyomány szerint bizonyos apostolok vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre (Újtestamentum). Gramatának, azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.

Követői szerint ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására.[2] Ez a legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb példányszámban megjelent könyv.[2] A vallási tartalmon kívül, – főleg a Tóra – a társadalmat irányító parancsokkal (táplálkozás, higiénia, születés, házasság stb.), gazdasági ügyekkel (pl. kamat), büntetésekkel stb. is foglalkozik.[2]

Ez a szócikk a keresztény Bibliát tárgyalja. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó teológiához kapcsolódó Tanakh, illetve a nemzetközi tudományos kutatás nézőpontját tükröző Héber Biblia szócikkeket.

  1. ↑ Magyar katolikus lexikon > S > Szentírás, lexikon.katolikus.hu
  2. ↑ a b c A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre

Developed by StudentB