Carl Friedrich Gauss | |
Gauss portréja (Gottlieb Biermann, 1887) | |
Született | Johann Carl Friedrich Gauß 1777. április 30. Német-római Birodalom, Braunschweig-Lüneburgi hercegség, Braunschweig |
Elhunyt | 1855. február 23. (77 évesen) Hannoveri Királyság, Göttingen |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | német |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Dorthea Benze Gebhard Dietrich Gauss |
Foglalkozása | matematikus |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Copley-érem (1838) |
Sírhelye | Albanifriedhof |
Carl Friedrich Gauss aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Friedrich Gauss témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.
Kiváló tehetségű, sokoldalú tudósként a tudomány számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. Olyan komoly hatása volt a matematika és a természettudomány több területére, hogy Euler, Newton és Arkhimédész mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.
Csodagyerek volt; kisgyermekkori, meghökkentő érettségéről anekdoták keringenek. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 21 évesen fejezte be élete fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, ami döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és máig formálja ezt a területet. Csillagászként kiszámította a Ceres törpebolygó pályáját, és kidolgozta a perturbációelméletet.