Csoszon

A Csoszon-dinasztia ide irányít. Az uralkodócsaládhoz lásd az I-dinasztia szócikket

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Csoszon (Joseon)
megszűnt
조선 / 朝鮮 1392. augusztus 5. – 1897. október 12.
Csoszon címere Csoszon zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Hanszong (Hanjang) (Hanseong (Hanyang))[1]
Hivatalos nyelvek	koreai
Vallás	neokonfucianizmus (államvallás) buddhizmus sámánizmus kereszténység
Államvallás	neokonfucianizmus
Pénznem	mun, jang (yang)
Kormányzat
Államforma	monarchia
Uralkodó	király (lista)
Dinasztia	I-dinasztia
Elődállam Utódállam ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoszon (Joseon) témájú médiaállományokat.

Csoszon (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon^?) 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet I Szonggje (I Seong-gye) tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót (Goryeót) uraló Vang (Wang)-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon (Joseon)ra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong (Hanseong), más néven Hanjang (Hanyang), a mai Szöul (Seoul) volt. Csoszon (Joseon)ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban (yangban), a nemesi réteg alig használt.

1592-ben Tojotomi Hidejosi vezetésével japán támadássorozat indult Csoszon (Joseon) ellen, mely romba döntötte az országot, 1627-ben pedig a Ming Birodalmat megdöntő és a Csing Birodalmat megalapító mandzsuk támadták meg, ugyancsak nagy pusztítást okozva, a központi hatalmat jelentősen meggyengítve. Az 1700-as évekre azonban Csoszon (Joseon) ismét fölvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország a külvilágtól jórészt elzárkózva létezett, emiatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni.^[2][3] Csoszon végül 1897-ben szűnt meg, amikor Kodzsong (Gojong) király császárrá kiáltotta ki magát, és ezzel létrejött a Koreai Császárság.

A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon (Joseon)-kori örökség.

1. ↑ Choi Jong-hyun. „Seoul, Its Origins and Future”. Koreana. (Hozzáférés: 2014. január 3.)  
2. ↑ Britannica
3. ↑ Joseon: Korea’s Confucian kingdom. Korea Times, 2012. június 1. (Hozzáférés: 2014. január 3.)