Dzsainizmus (जैन धर्म) | |
Kialakult | Kr. e. 1. évezred |
Fő próféta | Vardhamána (Kr. e. 599–527) |
Szent iratok | Tattvarta Szútra (Valóságok Könyve) |
Felekezetek | digambarák, svétámbarák |
Követők száma | Indiában 4-5 millió fő[1] |
A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható. Az ind vallásfilozófia egyike.
Végleges, mai alakját csak Mahávíra herceg, másképp Vardhamána (vallási nevén: Dzsina, Kr. e. 6. század) tanításaiból nyerte. A dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket az emberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindentudóvá vált emberek tanításain keresztül.
Bár India hatalmas lakosságának ma kevesebb mint fél százaléka dzsaina, a dzsainizmus ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt a társadalomra, a politikára, a gazdaságra és a vallásra. [3]