Funk | |
Stíluseredet | soul, rhythm and blues |
Kulturális eredet | 1960-as évek vége Amerikai Egyesült Államok |
Hangszerek | elektromos gitár, basszusgitár, dob, billentyűs hangszerek, fúvós hangszerek, konga |
Népszerűség | Népszerűségének csúcsát az 1970-es években érte el, és később is népszerű maradt |
Leszármazott stílusok | |
Disco | |
Alműfajok | |
Afrobeat - Funk-metal - Funk-rock - Funkcore - Jazz-funk - Acid jazz - G-funk - Punk-funk - Funky house - UK funky - Discofunk - Grunk |
A funk amerikai eredetű zenei stílus, amely az 1960-as évek végén alakult ki, amikor afroamerikai zenészek a soul, a soul jazz és a rhythm and blues elemeit egy ritmuscentrikus, új tánczenei formába öntötték. A funk csökkentette a dallam és a harmóniák szerepét és előtérbe tolta a dobok és az elektromos basszusgitár „húzós” ritmusjátékát (ez a groove). A funkdalok gyakran egyetlen akkordból épülnek fel a soultól és a rhythm and bluestól eltérően, ahol inkább akkordmenetek vannak.
Mint sok afrikai eredetű zene, a funk is jellemzően komplex ritmusokra épül, amiket olyan ritmushangszerek szolgáltatnak, mint a ritmusgitár, a basszusgitár, a Hammond-orgona, és a dobok, melyek együttes játéka alkotja a funk ritmikai világát. A funkegyüttesek néha fúvós szekcióval (szaxofon, trombita, harsona) kiegészülve állnak fel.
A műfaj leghíresebb zenekarainak többsége soul és rhythm and blues dalokat is játszik. A funkzene nagy hatással volt a disco és az afrobeat kialakulására, és a funk-hangminták (úgynevezett sample-k) a hiphop, a house és a drum and bass stílusok többségében is felfedezhetők. A funk a go-go zenére is jelentős hatással bírt.