| Gent ostroma | |||
 | |||
| Gent a 18. században | |||
| Konfliktus | osztrák örökösödési háború | ||
| Időpont | 1745. július 11.–15. | ||
| Helyszín | Gent – Belgium | ||
| Eredmény | franciák elfoglalják Gentet | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
 é. sz. 51° 03′, k. h. 3° 43′51.050000°N 3.716667°EKoordináták: é. sz. 51° 03′, k. h. 3° 43′51.050000°N 3.716667°E | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Osztrák örökösödési háború, európai hadszíntér |
|---|
Mollwitz • Chotusitz • Sahaj (Zahájí) • Prága (1742) • Dettingen • Pfaffenhofen • Fontenoy • Melle • Hohenfriedberg • Gent • Soor • Hennersdorf • Kesselsdorf • Brüsszel • Rocourt • Lauffeld • Bergen op Zoom • Maastricht (1748)
Saint-Tropez • Camposanto • Villafranca (1744) • Casteldelfino • Velletri (1744) • Madonna dell’Olmo • Bassignana • Piacenza • Rottofreddo • Genova (1746) • Genova (1747) • Assietta |
Gent ostromára 1745 júliusában került sor az osztrák örökösödési háború idején. A várost Löwendal marsall 5000 fős francia serege meglepetésszerű támadással vette be, holland és brit védői csekély ellenállást tanúsítottak.
A fontenoy-i csatavesztés után Gent elvesztése sokkolta a szövetségeseket. Brüsszel mellett ugyanis ezt a várost tették meg fő katonai bázissá 1742 után. A jelentőségét fokozta, hogy a raktáraiban felhalmozott készleteket még nem vették igénybe. Egy brit ezred – soraiban James Wolfe-fal – röviddel a város eleste előtt hagyta el a várost, és eközben kis híján hadifogságba estek. A Cumberland herceg által a város megerősítésére küldött 4-5000 fős brit, hannoveri, holland és osztrák sereget a franciák a melle-i ütközetben szétverték, közülük csak 1000 ember jutott el Gentig.
Gentet teljesen körbevették és a város július 11-én megadta magát. Ezt követően Löwendal elrendelte a citadella körüli ostromárkok kiásását. Július 15-én Löwendal a 15 000 fősre duzzadt seregével egy merész támadással bevette a citadellát is, melynek védői nem látván reményt a felmentésükre vagy erősítések beérkezésére teljesen demoralizálódtak, és ezért hamar letették a fegyvert. A franciák mintegy 3000 hadifoglyot ejtettek, valamint hatalmas mennyiségű katonai ellátmányt és felszerelést zsákmányoltak. A következő évben a város fontos támpontja volt a francia előrenyomulásnak, melynek csúcspontja Brüsszel ostroma lett.