Giacomo Leopardi | |
1820 körül | |
Élete | |
Született | 1798. június 29. Recanati |
Elhunyt | 1837. június 14. (38 évesen) Nápoly |
Nemzetiség | olasz |
Szülei | Monaldo Leopardi gróf és Adelaide Antici |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | romantika, klasszicizmus, pesszimizmus |
Giacomo Leopardi aláírása | |
Giacomo Leopardi weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giacomo Leopardi témájú médiaállományokat. |
Giacomo Leopardi (Recanati, Olaszország, 1798. június 29. – Nápoly, 1837. június 14.) az egyik legnagyobb olasz költő és gondolkodó, vagy ahogy egyesek nevezik, filozófus-költők egyike. A gyermekkorától kezdve gyenge fizikumú, egyesek által nyomoréknak tartott grófi származású fiú látása is korlátozott volt, de szelleme mégis maradandót alkotott.
Húszéves korára kitartó szorgalmának köszönhetően kiváló klasszika-filológussá vált és komoly nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Életműve nem tűnik nagynak, hiszen 34 vers, hét töredék, huszonnégy filozófiai dialógus, egy szatirikus politikai eposz és a jegyzetfüzete maradt az utókorra. Ő volt a pesszimizmus, a világfájdalom költője és egyben a forradalmi hazafiság, a jobb életre vágyó szenvedő ember érzéseit is megtestesítette. A halál még élete teljén 38 éves korában Nápolyban és környékén pusztító tömeggyilkos kolerajárvány képében ragadta magával.