HEMI motorok

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A HEMI félgömb alakú égéstérrel rendelkező motorok gyűjtőneve, ez a név az angol hemispheric – hemiszférikus szó rövidítéséből ered. A HEMI motor tulajdonosa a Chrysler Corporation, melyeket autókban 1949-től kezdve használtak. Az első ilyen motor egy hathengeres erőforrás volt, melyet egy Jaguar-ban használtak, a tervezője Harry Westlake volt, aki repülőgép-motorok tervezése közben szerzett tapasztalatait használta fel. Néhány évvel később, 1951-ben a Chrysler bemutatott egy 180 lóerős, nyolchengeres, 331 köbinch-es (5.4 literes) motort, melyet sok modellben használtak. Az erőforrás sikerein felbuzdulva a cég folytatta a HEMI motorok fejlesztését, melynek eredményeként megjelent a 354-es (1956), és a 392-es (1957) is, majd valamivel később, 1964-ben bemutatkozott az azóta legendássá váló 426-os (7 literes) hajtómű is. Elsősorban versenyre tervezték, és a NASCAR amerikai autóverseny-sorozatban elért sikerei mutatják a motor elképesztő képességeit. Egy évvel később mégis kiadták az utcai változatot 426 street HEMI néven, a teljesítménye pedig 425 lóerő volt.

A HEMI motor érdekessége, hogy a '70-es évek szigorú szabványosítási törvények miatt eltűnő nagy teljesítményű motorok manapság ismét elérhetők a Chrysler és a Dodge egyes modelljeiben.