Back Ираҟ Abkhazian Irak ACE Ирак ADY Irak Afrikaans Irak ALS ኢራቅ Amharic Iraq AMI Iraq AN Irac ANG Irâk ANN

Irak

Iraki Köztársaság
جمهورية العراق
al-Dzsumhúrija al-Irákijja (arabul)
كۆماری عێراق
Komara Iraké (kurdul)
Irak zászlaja
Irak zászlaja		 Irak címere
Irak címere
Nemzeti mottó: الله أكبر (arabul) („Isten a legnagyobb”)
Nemzeti himnusz: Mavtiní
FővárosaBagdad
é. sz. 33° 18′, k. h. 44° 23′33.300000°N 44.383333°EKoordináták: é. sz. 33° 18′, k. h. 44° 23′33.300000°N 44.383333°E
Legnagyobb városBagdad
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökAbdul Latif Rasíd
MiniszterelnökMohammed Sia asz-Szudáni
Hivatalos nyelvarab, kurd
Beszélt nyelvektörök, asszír, örmény
az Oszmán Birodalomtól1919. október 1.
az Brit Birodalom tól1932. október 3.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint38 274 618 fő (2017)[1]
Rangsorban36
Becsült42 100 000 [2] fő (2022)
Rangsorban36
Népsűrűség93 fő/km²[3]
GDP(forrás: CIA World Factbook)
Összes93,8 milliárd dollár (89)
PPP: 112,8 milliárd dollár
Egy főre jutó3240 dollár
PPP: 3900 dollár
Földrajzi adatok
Terület438 317 km²
Rangsorban58
Víz1,1%
IdőzónaMSK (UTC+3)
nincs (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznemiraki dinár (IQD)
Nemzetközi gépkocsijelIRQ
Hívószám964
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 104
  • 115
  • 122
  • 100
Internet TLD.iq
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Iraki Köztársaság témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: IRAK (interleukin-1-receptor-asszociált kináz).

Irak (arabul العراق, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán (Kurdisztán tartomány) határolja. Rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél fekszik.

Szaddám Huszein országának nyugati lerohanása a térség tartós destabilizációjához vezetett,[4] nem hozott békét és jólétet.[5] Polgárháborúhoz hasonló körülmények, terrortámadások és erőszakos bűncselekmények ezrei történtek Irak 2003-tól 2011-ig tartó megszállása során, mind a különböző iraki csoportok között, mind a nyugati megszálló csapatok ellen. Bár az Egyesült Államok iraki jelenléte 2011-ben véget ért,[6] 2013 végétől további háború dúlt az iraki kormányerők és az ISIS (Iszlám Állam) iszlamistái között is, akik meghódították a nemzeti terület egy részét. A csoport észak-iraki offenzívája gyors területi terjeszkedéssel járt és az amerikai csapatok visszatérését és egy újabb, évekig tartó háborút hozott, amely 2017-ig tartott. Irán is beavatkozott és 2014 óta erősen érezteti a befolyását a pártokon és a homeinista milíciacsoportokon keresztül.[7] 2018-ban Törökország indított katonai műveleteket az észak-iraki kurd szeparatista harcosok felszámolására.[8] Míg az iraki parlamenti választásokat 2018-ban Muktada el-Szadr síita pap politikai koalíciója nyerte meg,[9] ezzel az ország Iránhoz közeledett. 2018 óta súlyos, erőszakba torkolló polgári zavargások rázták meg az országot a korrupció, a munkanélküliség, a rossz közszolgáltatás, továbbá az USA és más országok beavatkozása ellen tiltakozva.[5][10][11]

Bár az országot stratégiai fekvésű,[12] feltörekvő középhatalomnak tekintik,[13] és a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik,[14] a 2020-as évek elején a biztonsági helyzete és a politikai bizonytalanság miatt továbbra sem vonzó a külföldi befektetők számára.[5]

  1. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. ↑ Worldometers
  3. ↑ Worldometers 2022
  4. ↑ http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150911-9-11-al-kaida-oszama-bin-laden-terrortamadas-ifj-george-w-bush-muszlim-fundamentalistak.html
  5. ↑ a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) BTI nevű lábjegyzeteknek
  6. ↑ Basu, Moni. „Deadly Iraq war ends with exit of last U.S. troops”, CNN.com, 2011. december 18. (Hozzáférés: 2011. december 18.) 
  7. ↑ Robinson, Kali: How Much Influence Does Iran Have in Iraq?, 2022. október 18. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. ↑ „Turkey will drain 'terror swamp' in Iraq's Qandil, Erdogan says”, Reuters, 2018. június 11. 
  9. ↑ „Cleric Moqtada al-Sadr's bloc wins Iraq election”, Reuters, 2018. május 12. 
  10. ↑ Al Jazeera and News Agencies. (5 October 2019). "Iraq protests: All the latest updates." Al Jazeera website Retrieved 5 October 2019.
  11. ↑ Press, Associated. „Protesters storm Iraq parliament again amid unrest over Iran-backed groups”, The Guardian, 2022. július 30. (Hozzáférés: 2024. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  12. ↑ Iraq – The northeast | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  13. ↑ A Balancing Act | Strategic Monitor 2018–2019 (angol nyelven). www.clingendael.org . (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  14. ↑ Oil Reserves by Country - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2024. július 12.)

Developed by StudentB