Jad Vasem | |
Település | Jeruzsálem |
Megnyitás | 1953. augusztus 19. |
Építész(ek) | Moshe Safdie |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Tszf. magasság | 930 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 46′ 27″, k. h. 35° 10′ 32″31.774167°N 35.175556°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 27″, k. h. 35° 10′ 32″31.774167°N 35.175556°E | |
Jad Vasem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jad Vasem témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1953-ban alapított Jad Vasem (יד ושם), angol írásmóddal Yad Vashem („emlékjel és hírnév”,[1] héberül szó szerint „kéz és név”, ld. Izajás 56:5) intézménye a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága; helye a jeruzsálemi „Har HaZikaron”-on (az Emlékezés hegyén) elterülő többhektáros komplexum, amelynek részei:
Az emlékhatóság adományozza a Világ Igaza kitüntetést, azoknak a nem zsidó embereknek, (pl. magyaroknak id. Antall József, Bay Zoltán, Ferenczfalvi Kálmán, Karig Sára, Keken András, Király Béla, Koren Emil, Márton Áron, Nagy Vilmos, Raile Jakab, Revisnyei Reviczky Imre (néhai ezredes, postumus tábornok), Slachta Margit, Sztehlo Gábor, Michnay László) akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt. A kitüntetéssel tiszteletbeli izraeli állampolgárság is jár.
Minden Világ Igaza ültetett (vagy számára ültettek) egy örökzöld fát a Jad Vasem kertjében, ami a nevét viseli, ezzel jelképezve, hogy „aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg”. 1989-óta a nagyszámú kitüntetett miatt több fának már nincs hely, ezért nevüket kőbe vésve emléktáblákon örökítik meg.