Karib-tenger Ország(ok) Venezuela , Kolumbia , Panama , Costa Rica , Nicaragua , Honduras , Guatemala , Belize , Mexikó , Nagy-Antillák , Kis-Antillák Elsődleges források Lista
Aguán River
Patuca River
Coco River
San Juan
Tocuyo River
Yaque del Sur
Black River
Chagres River
Mendihuaca River
Laguna New River
Ozama River
Pacuare River
Plátano River
Reventazón River
Rio Cobre
Rio Minho
Sarstoon River
Sixaola River
Acul River
Batán River
Bourceau River
Caño de Santiago
Canal del Dique
Cangrejal River
Capayo River
Carare River
Chamelecón River
Changuinola River
Chavón River
Cuja River
Cuyaguateje
Dry River
Dulce River
Dunn's River Falls
El Limón River
Estrella River
Folks River
Güere River
Galion
Gingoes Ghaut River
Grand Rivière de Jacmel
Barra de Río Grande
Grande Rivière des Vieux-Habitants
Great River
Guamá
Guapo River
Guasare River
Hanabana
Holmul River
Hueque River
Lézarde
Lebrija River
Magdalena
Manatee River
Maticora River
Monay River
Mulatos River
Nare River
Neverí River
Pagee River
Pedernales River
Pedregal River
Plantain Garden River
Ranchería River
Río Bucaná
Río Grande de Matagalpa
Río Inabón
Río Jacaguas
Río Matilde
Río Portugués
Ravine du Sud River
River Ocoa
Rivière de Bainet
Rivière de Beaugendre
Rivière de Cavaillon
Rivière des Côtes de Fer
Rivière des Pères
rivière du Plessis
Rivière Roxelane
Roseau River
Sibun River
Sinú River
Soco River
Socuy River
Tamanaco River
Teribe River
Tuy River
Unare River
Río Wawa
Yaracuy River
Felszíni terület 2 745 000 km2 Legnagyobb mélység 7686 m Elhelyezkedése
Pozíció a Karib-térség térképén
é. sz. 15° , ny. h. 75° 15 , -75 15.000000°N 75.000000°W Koordináták : é. sz. 15° , ny. h. 75° 15 , -75 15.000000°N 75.000000°W
Sablon • Wikidata • Segítség
A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.
Délről Venezuela , Kolumbia és Panama , nyugatról Costa Rica , Nicaragua , Honduras , Guatemala , Belize és Mexikó Yucatán-félszigete , északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba , Hispaniola , Jamaica és Puerto Rico ), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben, amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni „Antilliára” utal.
A Karib-tenger a Föld nyolcadik legnagyobb tengere, területe 2 745 000 km². Legmélyebb pontja a Kajmán-árok (–7686 m) a Kajmán-szigetek és Jamaica között.
Nyílt vízfelületein a szél keltette hullámok magassága eléri a 13 m-t, hosszuk a 180 m-t.[ 1]
A Karib-tengerből a Mexikói-öbölbe majd az Atlanti-óceánba fut a Golf-áramlat .
A tenger két feltűnő időjárási jelensége a „keleti hullám” (easterly wave) és a norther.
A „keleti hullám” idején az égbolt hirtelen beborul, a szél pedig felerősödik, de csak kevés esőt hoz.
A norther a kontinens lehűlésének következményeként télen, Észak-Amerika felől havonta egyszer-kétszer a tengerre kifutó, heves szél, amelynek ereje elérheti a Beaufort-skála 8-as fokozatát.[ 2]
↑ Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 164.
↑ Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 183.