Karma a buddhizmusban

A karma (szanszkrit, vagy karman, páli: kamma) szanszkrit fogalom, melynek szó szerinti jelentése „cselekedet” vagy „tett”. A szanszkrit karmaphala (tibeti: rgyu 'bras[1][2][m 1][2]) a karma „gyümölcse”,[3][4][5] „hatás”[6] vagy „eredmény”[7]. A karmavipaka egy hasonló kifejezés, a karma „érése”[8] vagy „főzése”.[9]

A buddhista hagyományokban a karma az akaratlagosan, szándékosan elkövetett szóbeli, fizikális, vagy gondolat általi cselekedetekre (csétana) vonatkozik, amelynek a jövőben következményei vannak. Ezeket a szándékokat meghatározó tényezőnek tekintik a lét körforgatagában (szanszára) történő újraszületésekben.

A karma koncepciója talán kevésbé volt jelentős a korai buddhizmusban és később különböző értelmezések alakultak ki. A buddhista filozófia egyik fő problémája az, miképp lehetséges a karma és az újjászületés, ha egyszer nincs én, aki újjászülethetne, és hogyan raktározódnak az idő múlásával a tudatban (tudatalattiban) a karma nyomai, illetve „magvai”.

  1. Lichter & Epstein 1983, 232. o.
  2. a b Padmakara Translation Group 1994, 101. o.
  3. Kalupahanna 1992, 166. o.
  4. Keown 2000, 36-37. o.
  5. Gombrich 2009, 19. o.
  6. Kopf 2001, 141. o.
  7. Kragh 2001, 11. o.
  8. Keown 2000, 810-813. o.
  9. Klostermaier 1986, 93. o.


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>


Developed by StudentB