Kassa (Košice) | |||
Fentről, balról jobbra: A kassai dóm, az óváros, a Kassai Nemzeti Színház, a Fő tér és a Jakab-palota | |||
| |||
Becenév: a tolerancia városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Jaroslav Polaček[1] | ||
Irányítószám | 040 00 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KE | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 229 040 fő (2021. jan. 1.)[2][3] | ||
Népsűrűség | 966 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 208 m | ||
Terület | 242,768 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 43′, k. h. 21° 15′48.716667°N 21.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 21° 15′48.716667°N 21.250000°E | |||
Kassa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kassa (szlovákul: Košice ⓘ, németül: Kaschau, latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce, ukrán nyelv: Кошиці / Košyci) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt. Egykor Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.
Kassa Szlovákia egész keleti részének központja és a regionális önkormányzat székhelye. A politikai, gazdasági, kulturális és egyházi élet fontos központjai, a kassai római katolikus főegyházmegye, a kassai görögkatolikus egyházmegye, a Michalovce-Kassa ortodox egyházmegye és a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye is egyben.
A város változatos etnikai összetételű, legnagyobb kisebbsége a magyar (a Szlovák Statisztikai Hivatalának minősített becslése szerint közel 3%), továbbá a roma kisebbség közel 2%-os.
Kassa 2013-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A kreatív ipar és az információs technológiák fejlesztésének támogatása révén 2017-ben csatlakozott az UNESCO Kreatív Városok Hálózatához, amikor elnyerte az UNESCO Alkotó Médiaművészetek Városának státuszt. Majd megkapta a 2019-es önkéntesség európai fővárosa címet, így történelmileg az első város lett Közép-és Kelet-Európa országaiból, Barcelona, Lisszabon, London, Sligo és Aarhus után pedig a hatodik európai város, amely megkapta ezt a rangos díjat.
Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.