Katolicizmus

Katolicizmus [vagy katolikus kereszténység] (καθολικισμός)
kereszténység
Bár a kereszt általános jelképe a keresztényeknek, de azt – különösképpen Krisztus keresztrefeszített testének ábrázolásával (feszület latinul crucifixus)[1] – a katolikusokhoz szokták elsősorban kötni.
A világ országainak katolikus népessége százalékban számítva.
Kialakult	1. század (a főbb tanok többsége a 4. századig fogalmazódott meg)
Alapító	Jézus Krisztust tekintik annak
Római pápa	Ferenc (2013 óta)
Szent iratok	Biblia
Felekezetek	Főáramlat: római katolikusok Csatlakozottak: keleti katolikusok Kései kiváltak: ókatolikusok
Korábban	1) Ókor: Nyugatrómai Birodalom 2) Középkor: majdnem minden nem kelet-európai európai ország 3) Újkor: Spanyol Királyság, Portugál Királyság, itáliai fejedelemségek, Francia Királyság, Belga Királyság, délnémet fejedelemségek, Habsburg Birodalom, Lengyel Királyság, Horvát Királyság, Magyar Királyság
Fő vallás	Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Belgium, Írország, Ausztria, Lengyelország, Litvánia, Horvátország, Magyarország, közép- és dél-amerikai államok
Követők száma	(2008) kb. 1 100 000 000 fő[2][3][4][5]
a világ lakosságának	(2007) 16,9 %-a[6]
Apostolok	Szent Péter (†67), Szent Pál (†67)
egyházatyák	Szent Ambrus (†397), Szent Jeromos (†420), Hippói Szent Ágoston (†430), Nagy Szent Gergely (†604)
Főbb események: 29/33 – Jézus halála és feltámadása 1. század – apostolok kora 2. századtól – ókeresztény kor 4.–6. század – egyházatyák kora 313 – milánói ediktum 325 – Első nikaiai zsinat 381 – Első konstantinápolyi zsinat 431 – Efezusi zsinat 451 – Khalkédóni zsinat 553 – Második konstantinápolyi zsinat 756 – pápai állam megalakulása 1054 – az első egyházszakadás 11.–13. század – pápaság fénykora 13. század – skolaszticizmus kora 1378–1417 – Nagy nyugati egyházszakadás 1447–1521 – reneszánsz pápák 1517 – reformáció kezdete 1545–1563 – tridenti zsinat 17. század – ellenreformáció 1869–1870 – első vatikáni zsinat 1962–1965 – második vatikáni zsinat

A katolicizmus a kereszténység azon ága, amely elismeri a pápa és a vele közösségben lévő püspökök tekintélyét, különösen tanaik meghatározása, közvetítése és istentiszteletük megszervezése tekintetében. A Földön élő mintegy 1,36 milliárd névleges katolikussal (2022)^[7] ez a legnagyobb keresztény felekezet.

A katolikus jelző a nikaiai hitvallásra utal és egyetemest, általánost jelent.^[8] Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

1. ↑ Magyar Katolikus Lexikon > feszület, lexikon.katolikus.hu
2. ↑ Number of Catholics and Priests Rises. Zenit News Agency, 2007. február 12. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
3. ↑ CIA World Factbook. United States Government Central Intelligence Agency, 2008. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 22.)
4. ↑ Mapping the Global Muslim Population: A Report on the Size and Distribution of the World's Muslim Population: Main Page, Pew Research Center. There are 1.5 billion Muslims, nearly a billion of whom are Sunnite (nearly 90% of Muslim population), thus the latter forming the second largest single religious body.
5. ↑ Todd Johnson, David Barrett, and Peter Crossing, "Christianity 2010: A View from the New Atlas of Global Christianity", International Bulletin of Missionary Research, Vol., 34, No.1, January 2010, pps.29-36
6. ↑ The World Factbook 2008., International Journal For Religious Freedom Vol 5.
7. ↑ VATICAN NEWS, 2022.
8. ↑ Yves Bruley, Histoire du catholicisme, Paris, PUF, Que sais-je 365, 2010, p. 3-4 (ISBN 978-2-13-058596-1). (franciául)