Back Kaunas Afrikaans ካውናስ Amharic Kaunas AN كاوناس Arabic كاوناس ARZ Kaunas AST Kaunas AVK Kawnas Aymara Kaunas Azerbaijani Kauns BAT-SMG
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Kaunas | |||
 | |||
| Nagy Vytautas temploma Kaunasban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Litvánia | ||
| Megye | Kaunas | ||
| Alapítás éve | 1589 | ||
| Polgármester | Visvaldas Matijošaitis | ||
| Irányítószám | LT-41143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 305 120 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 157 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 54° 54′, k. h. 23° 56′54.900000°N 23.933333°EKoordináták: é. sz. 54° 54′, k. h. 23° 56′54.900000°N 23.933333°E | |||
| Kaunas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaunas témájú médiaállományokat. | |||
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése és korábbi ideiglenes fővárosa. A város Litvánia két legnagyobb folyójának, a Nemunasnak és a Nerisnek az összefolyásánál található, közel a Kaunasi víztározóhoz, az ország legnagyobb tavához.
Az 1922. évi alkotmány Kaunast tette meg az ország ideiglenes fővárosának. Az alkotmány szerinti főváros Vilnius maradt, ami azonban csak az 1939-ben aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján került vissza Lengyelországtól Litvániához. Fővárosi státuszában a város sokat fejlődött, urbanizációja a korstílusnak megfelelően alakult, modernista építészete európai szinten is kiemelkedő és egyedi örökségnek tekinthető. Ennek elismeréseként 2023-ban a város modernista építészete felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneket felsoroló listájára.[2]
- ↑ Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ Jūratė Skėrytė: Kaunas interwar architecture added to UNESCO World Heritage List (angol nyelven). Lithuanian National Radio and Television, 2023. szeptember 18. (Hozzáférés: 2024. április 10.)