Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 34 millió lakosú ország (2024)[1] fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a szövetségi államok szultánjai közül választanak ötévente.
A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a 18. század óta a Brit Birodalom uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült Sabahhal, Sarawakkal és Szingapúrral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és az független városállammá vált.[3]
Malajzia függetlenné válása (1957) után a bruttó hazai termék (GDP) közel ötven évig rohamosan, átlagosan évi 6,5%-kal nőtt. Az ország gazdasága hagyományosan a természeti erőforrásokra támaszkodik, de terjeszkedik a kereskedelem, a turizmus és a gyógyturizmus irányába is. Az újonnan iparosodott országok közé tartozik és előkelő helyen szerepel a humán fejlettségi indexen (HDI). Alapító tagja az Iszlám Együttműködési Szervezetnek (OIC), a Kelet-Ázsia Csúcstalálkozónak (EAS) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), valamint tagja az el nem kötelezett országoknak (NAM), a Nemzetközösségnek és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC).