Marcus Tullius Cicero

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A „Cicero” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Cicero (egyértelműsítő lap).

Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero mellszobra (Bertel Thorvaldsen alkotása, 1799–1800)
Született	Kr. e. 106. január 3. Arpinum
Elhunyt	Kr. e. 43. december 7. (63 évesen) Formiae
Állampolgársága	római[1]
Házastársa	Terentia (i. e. 79 – i. e. 46)[2][3][4][5] Publilia (nem ismert – i. e. 45)[6][7][8][4][9]
Gyermekei	Marco Tulio Cicerón Tullia
Szülei	Helvia Marcus Tullius Cicero
Foglalkozása	filozófus költő politikaelmélet szakértője jogász író ókori római pap ókori római politikus ancient Roman military personnel jogász szónok politikus
Tisztsége	római szenátor (nem ismert – i. e. 43) quaestor (i. e. 75 – i. e. 75) plebeian aedile (i. e. 69 – i. e. 69) praetor (i. e. 66 – i. e. 66) consul (i. e. 63 – i. e. 63) augur (i. e. 53 – i. e. 43) római helytartó (i. e. 51 – i. e. 50, Cilicia)
Kitüntetései	Pater Patriae
Halál oka	lefejezés
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Római Birodalom Ókor
Iskola/Irányzat	eklektikus filozófia, elsősorban azonban sztoicizmus
Érdeklődés	etika
Akikre hatott	szinte az európai filozófia összes művelőjére
Fontosabb művei	De finibus bonorum et malorum Cato maior de senectute Tusculanae disputationes Laelius de amicitia De natura deorum De fato De divinatione
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Tullius Cicero témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.)^[10] ókori római író, filozófus és politikus. Kortársai – köztük politikai ellenfelei is – ragyogó, már-már boszorkányos tehetségű szónoknak tartották, de írásai is remekművek. Mindenképp az antik irodalom egyik óriása, de a tankönyvek általában abban is megegyeznek, hogy ő az antik széppróza legnagyobb mestere. Ehhez hozzájárul az is, hogy azon kevés ókori szerzők közé tartozik, akiknek művei nem töredékesek. Számtalan (magán)levele, bírósági vád- és védőbeszéde, filozófiai és esztétikai értekezése túlélte az évezredeket. Filozófusként is számottevő (elsősorban a sztoikus iskolához sorolható, de még inkább „eklektikus”, az iskolákból neki tetsző tanokat vegyítő filozófusnak szokás minősíteni).

Politikusi karrierje is rendkívüli, nemzetségéből elsőként (homo novus) tölthetett be állami tisztségeket (aedilis, praetor), végül egész a konzulságig eljutott, s e minőségében elsősorban az ő nevéhez fűződik az „államellenesnek” tartott (ma populistának mondanánk) Catilina-féle összeesküvés (coniuratio Catilinae) leleplezése, amiért a szenátus magas kitüntetésben (pater patriae – A Haza Atyja) részesítette. Élete erőszakos halállal ért véget, mivel a köztársaságkor végének köztársaságpárti politikusaként többször is a vesztes oldalra állt. Az utókor nem egységes politikájának megítélésében: hogy csak a szélsőségeket említsük, egyesek (például marxista regényírók^[forrás?]) a köztársaság népellenes plutokrata elitjének hiú, törtető, kapzsi, cinikus, demagóg, és maradi szolgájaként festik le, míg mások a szabadság, a hagyományok és a régi értékek bátor védelmezőjének a kibontakozóban lévő emberellenes, egyeduralmi diktatúrával szemben.

Érdekesség, hogy állítólag ő találta meg Arkhimédész szicíliai sírját, melyet a helyi görögök már elfeledtek, és nem tudtak megmutatni az utazóknak.

1. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
2. ↑ Tulii
3. ↑ Terentii
4. ↑ ^{a b} Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
5. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
6. ↑ http://www.strachan.dk/family/tullius.htm
7. ↑ ESBE / Publilius
8. ↑ Publilii
9. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
10. ↑ „Cicero^{[halott link]}” szócikk a Pallas Nagylexikonából.