Menciusz | |
Született | 孟轲 I. e. 372 Csu |
Elhunyt | I. e. 289 |
Állampolgársága | Csu |
Szülei | Meng Mu Meng Ji |
Foglalkozása |
|
Filozófusi pályafutása | |
Kínai filozófia Ókori filozófia | |
Iskola/Irányzat | kínai filozófia, konfucianizmus |
Érdeklődés | etika, szociálfilozófia, politikafilozófia |
Akik hatottak rá | Konfuciusz |
A Wikimédia Commons tartalmaz Menciusz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családneve (姓): | Csi ( ) 姬 |
Nemzetségneve (氏): | Meng ( ) 孟 |
Utóneve (名): | Ko ( ) 軻 |
Adott neve (字): | nem ismert |
Halotti neve (謚): | „Meng mester, a második bölcs” (Ja-seng Meng-ce ( ) 亞聖孟子) |
Tiszteleti neve: | Meng mester (Mèngzǐ ( ) 孟子) |
Latinos neve: | Menciusz |
Konfucianizmus |
---|
Kínai filozófia |
A konfuciánus kánon |
Négy könyv · Öt klasszikus |
Konfuciánus filozófusok |
Neokonfucianizmus |
Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming |
Kapcsolódó fogalmak |
Menciusz, kínaiul Meng-ce ( ) (i. e. 372–i. e. 289) ókori konfuciánus filozófus, akinek tanításai a nevét viselő hétrészes műben, a Meng-cé ( )ben 《孟子》 maradtak fenn. Konfuciusz első nagy követője, az első konfuciánus gondolkodó. Leghíresebb tétele az, hogy az ember alapvetően jó, s csak a rossz társadalmi hatások torzítják el. Az emberségesség, az igazságosság, a szertartásosság és a bölcsesség kezdeménye az emberben születésétől megtalálható együttérzés, szégyenérzet, szerénység és a helyes és helytelen közti különbségtevés képessége. Ha az ember ezeket a csírákat ápolja, akkor kialakul a konfuciánus erény négy alapja. Ezért a nevelés és önművelés célja az, hogy az embereket visszatérítsék eredendően jó természetükhöz, s ennek megvalósítása az államnak is a legfőbb feladata. Menciusz tanait a Szung ( )-kori neokonfuciánusok emelték be az ortodox konfucianizmusba, akik művét a konfuciánus kánonba tartozó úgynevezett Négy könyv közé sorolták.