Mianmar

Mianmari Szövetségi Köztársaság

IPA: [pjìdà̀uɴzṵ θàɴməda̰ mjəmà nàiɴŋàɴdɔ̀]
Mianmar zászlaja
Mianmar zászlaja
Mianmar címere
Mianmar címere
Nemzeti himnusz: Kaba Ma Kjei

FővárosaNepjida
é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′19.750000°N 96.100000°EKoordináták: é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′19.750000°N 96.100000°E
Legnagyobb városJangon
Államformaköztársaság
Vezetők
Elnök (államfő)Mjint Szve (ideiglenes)
Az Államigazgatási Tanács elnöke (kormányfő)Min Aun Hlain
Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese (kormányfőhelyettes)Szoe Vin
Hivatalos nyelvburmai
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint53 370 609 fő (2017)[1]
Rangsorban24
Becsült55 200 000 [2] fő (2022)
Rangsorban24
Népsűrűség83 fő/km²[3]
GDP2008.
Összes13,704 milliárd dollár (71,14)
PPP: 62,511 milliárd dollár
Egy főre jutó233 dollár (162)
PPP: 1063 dollár
HDI (2007.)0,583 (132) – közepes
Földrajzi adatok
Terület676 578 km²
Rangsorban40
Víz3,06%
IdőzónaMianmari idő (UTC+6:30)
Egyéb adatok
Pénznemmianmari kjap (MMK)
Nemzetközi gépkocsijelMYA
Hívószám+95
Segélyhívó telefonszám
  • 199
  • 191
  • 192
Internet TLD.mm
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • Schuko
  • BS 1363
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mianmari Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

a az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke

Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.

Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).[4]

1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,[5] amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.[6][7]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. Burma. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency, 2023. augusztus 8.
  5. Putsch in Myanmar?: Militär nimmt wohl Aung San Suu Kyi fest (német nyelven), 2021. február 1.
  6. The World Must Respond to Myanmar's Civil War Rather Than Its Coup”, The Diplomat, 2022. szeptember 14.. [2022. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.) 
  7. Myanmar's junta can't win the civil war it started”, The Washington Post , 2022. július 21.. [2022. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.) 

Developed by StudentB