Mianmari Szövetségi Köztársaság | |||
IPA: [pjìdà̀uɴzṵ θàɴməda̰ mjəmà nàiɴŋàɴdɔ̀] | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Kaba Ma Kjei | |||
Fővárosa | Nepjida | ||
é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′19.750000°N 96.100000°EKoordináták: é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′19.750000°N 96.100000°E | |||
Legnagyobb város | Jangon | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök (államfő) | Mjint Szve (ideiglenes) | ||
Az Államigazgatási Tanács elnöke (kormányfő) | Min Aun Hlain | ||
Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese (kormányfőhelyettes) | Szoe Vin | ||
Hivatalos nyelv | burmai | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 53 370 609 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 24 | ||
Becsült | 55 200 000 [2] fő (2022) | ||
Rangsorban | 24 | ||
Népsűrűség | 83 fő/km²[3] | ||
GDP | 2008. | ||
Összes | 13,704 milliárd dollár (71,14) PPP: 62,511 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 233 dollár (162) PPP: 1063 dollár | ||
HDI (2007.) | 0,583 (132) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 676 578 km² | ||
Rangsorban | 40 | ||
Víz | 3,06% | ||
Időzóna | Mianmari idő (UTC+6:30) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | mianmari kjap (MMK ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | MYA | ||
Hívószám | +95 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .mm | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mianmari Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
a az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke |
Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.
Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).[4]
1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,[5] amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.[6][7]