Back Sibiu ACE Hermannstadt ALS Sibiu AN سيبيو Arabic سيبيو ARZ Sibiu AST Sibiu Azerbaijani سیبیو AZB Hermannstadt BAR Сібіу Byelorussian
| Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt) | |||
.png) | |||
| Fentről, balról jobbra: A Tanács-torony (város szimbóluma), az Evangélikus székesegyház, a híres nagyszebeni szemek, középkori erődítmény, a Hazugok hídja, a Városháza és a jezsuita templom, a Brukenthal-palota, Neobarokk palota és modern sokemeletes épületek | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szeben | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Községközpont | Nagyszeben | ||
| Beosztott falvak | Szebenjuharos | ||
| Polgármester | Astrid Fodor (2014-) (RNDF) | ||
| Irányítószám | 550000 | ||
| Körzethívószám | 0x69[1] | ||
| SIRUTA-kód | 143450 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 134 298 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1206 (1%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 134 308 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Népsűrűség | 1 109,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 431 m | ||
| Terület | 121 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′45.800000°N 24.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′45.800000°N 24.150000°E | |||
 | |||
| Nagyszeben weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
,_17th_century_engraving.jpg)
Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet (románul Gușterița, németül Hammersdorf, szászul Hammersterf) egykor önálló település volt, ma Nagyszeben része.
Légvonalban Bukaresttől mintegy 220 km-re északnyugatra, Budapesttől 430 km-re délkeletre, Kolozsvártól pedig 110 km-re délre – az Olt mellékfolyójának – a Szeben folyónak partján fekszik. Napjainkban Szeben megye székhelye, 1692–1791 továbbá 1849–65 között az Erdélyi Fejedelemség központja is volt.
A "Szemek városa" becenevű település belföldi és külföldi látogatók számára is jól ismert turisztikai célpont. Kultúrájáról, történelméről, gasztronómiájáról és változatos építészetéről ismert, amely magában foglalja a nagy ikonikus szemű házakat, melyek Nagyszeben becenevét adták, ezek a 21. század eleje óta nagy odafigyelést kap. 2004-ben történelmi központja megkezdte az UNESCO Világörökség részévé válásának folyamatát, ám mai napig nem sikerült azt megszereznie. 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy évvel később a Forbes rangsorolása szerint "Európa 8. legideálisabb lakóhelyének" választották meg. 2019-ben Nagyszeben és környéke Európai gasztronómiai régió lett. A várost ad otthont 2021-ben az Európa Vándor Fővárosa rendezvénynek, amely Európa legfontosabb turisztikai vándorrendezvénye. 2019-ben európai uniós csúcstalálkozónak adott otthont.
Nagyszeben a karácsonyi vásáráról is nagyon ismert. A város híres szülötte Hermann Oberth és lakója Conrad Haas akik a rakétagyártás úttörői voltak. Az eGold kriptovalutát létrehozó Elrond céget (a világ legnagyobbjai közé tartozik) nagyszebeniek alapították.
2011-ben a város lakossága 147 245, míg egy 2019-es becslés szerint ez a szám 169 056. Ugyanakkor Nagyszeben agglomerációja közel 267 170 lakóval rendelkezik. A város igazgatása alá tartozik Szebenjuharos is, amely tőle 28 kilométerre, délnyugatra található.
Nagyszeben történelmileg az erdélyi szászok egyik legfontosabb központja volt. Härmeschtatnak hívják a saját helyi nyelvjárásukban. 1190-ben alapították német telepesek, a Magyarországhoz tartozó Erdélybe érkeztek a bányászat, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése céljából. A 14. századra jelentős kereskedelmi központtá vált, és a 7 erdélyi német város (Siebenbürgen, innen ered Erdély német elnevezése) egyike lett. Itt alapult az első iskola és gyógyszertár az akkori Magyar Királyságban.
A 18. században a románok bevándorlásának következtében, Nagyszeben Erdély egyik legfontosabb román központja is lett. 1692 és 1790 között a Habsburg Monarchia, 1867 és 1918 között pedig az Osztrák–Magyar Monarchia részét képezte. 1896-ban használták itt először elektromos áramot, 1904-ben pedig az akkori Európa második városa volt, amely bevezette az elektromos trolibuszt.
Miután az első világháború után Nagyszeben Románia része lett, az erdélyi szászok folyamatos kivándorlása megkezdődött. Ugyanakkor a város lakosságának zöme még mindig német maradt. A román rendszerváltás után a német lakosság túlnyomó része gazdasági okokból emigrált.
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)