Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Pozsony (Bratislava) | |||
| |||
Becenév: a kicsike nagyváros, a Duna szépsége | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | pozsonyi | ||
Rang | főváros | ||
Első írásos említés | 907 | ||
Polgármester | Matúš Vallo | ||
Irányítószám | 8XX XX | ||
Körzethívószám | 421 2 | ||
Forgalmi rendszám |
| ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 475 503 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1200 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 134 m | ||
Terület | 367,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 41″, k. h. 17° 06′ 46″48.144722°N 17.112778°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 41″, k. h. 17° 06′ 46″48.144722°N 17.112778°E | |||
Pozsony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pozsony (szlovákul: Bratislava (1919-ig Prešporok), németül: Pressburg (régiesen Preßburg), latinul: Posonium) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az ország délnyugati részén, az Ausztriával és Magyarországgal közös határháromszögben, a Kis-Kárpátok lábánál fekszik, elfoglalva a Duna mindkét partját és a Morva bal partját. Ausztria és Magyarország határán ez az egyetlen nemzeti főváros, amely két szuverén állammal határos. Európa egyik legkisebb fővárosa. Hivatalosan a város lakossága 2020-ban mintegy 441 000 fő, azonban elővárosokkal több mint 650 000.
A város történelmét számos nemzet befolyásolta, köztük a bolgárok, csehek, horvátok, magyarok, németek, osztrákok, szerbek, szlovákok és zsidók. Első írásos említése 907-ből való, ugyanezen évben zajlott a város környékén a magyar honfoglalást lezáró pozsonyi csata is. Ez volt a Magyar Királyság koronázási helye, törvényhozó központja és fővárosa 1536 és 1783 között, tizenegy magyar királyt és nyolc királynőt koronáztak meg a Szent Márton-székesegyházban. A legtöbb magyar országgyűlést itt tartották a 17. századtól a magyar reformkorig, és a város számos magyar, német és szlovák történelmi személynek adott otthont.
Pozsony ma Szlovákia politikai, kulturális és gazdasági központja. Ez a szlovák elnök, a parlament és a szlovák végrehajtó testület székhelye. Számos egyetem, múzeum, színház, galéria és más kulturális és oktatási intézmény működik itt. Szlovákia nagyvállalatainak és pénzintézeteinek nagy részének itt van a központja.
A 2010-es évek második felében a pozsonyi kerület az egy főre jutó GDP (PPP) szerint az Európai Unió egyik leggazdagabb régiója. A vásárlóerő-paritáson számított GDP körülbelül háromszor magasabb, mint más szlovák régiókban. Pozsony évente körülbelül 1 millió turistát is vonz.