Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Protestantizmus [vagy protestáns kereszténység] | |
kereszténység | |
A világ protestáns többségű országai (2010) | |
Kialakult | 16. század |
Alapító | reformátorok De a valódi alapítót Jézus Krisztusban látják |
Központi alak | Jézus |
Szent iratok | Biblia |
Felekezetek | evangélikusok, reformátusok, anglikánok, baptisták, metodisták, pünkösdiek, adventisták stb. |
Államvallás | ma sehol sem |
Korábban | Angol Királyság, Skót Királyság, Holland Királyság, észak-német államok (Szászország, Brandenburg, Poroszország stb.), Német Császárság, Dán Királyság, Norvég Királyság, Svéd Királyság |
Fő vallás | Egyesült Királyság, Hollandia, Észak-Európa, Dél-Afrika (régió), USA |
a világ lakosságának | (2014) 11,6 %-a[1] |
Főbb események: 14–15. század – előreformátorok kora 1517 – Luther fellépése 1525 k. – az anabaptisták megjelenése 1534 – anglikánok kiszakadása 1536 – megjelenik Kálvin Institutio-ja 1555 – augsburgi vallásbéke 16. század második fele – nagy vallásháborúk 1609 – első baptista gyülekezet létrejön 1730 k. – az első nagy ébredés kezdete 1784 – metodisták megalakulása 1790 k. – második nagy ébredés 19. század – protestáns liberalizmus, Bibliakritika, adventizmus 1906 k. – pünkösdi mozgalom kezdete 20. század – szekularizáció fokozódása, evangelikalizmus, a neoprotestantizmus világméretű terjedése |
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi. A protestáns mozgalom a 16. században indult azzal a céllal, hogy megreformálja a katolikus egyházat az észlelt hibáktól és visszaélésektől.[2]
A protestáns kereszténység zömének „öt solája” a katolikus egyházzal szembeni alapvető teológiai különbségeket foglalja össze.
A protestánsoknál fontos szerepet tölt be az alkoholfogyasztás teljeskörű elutasítása, és az absztinens, antialkoholista életforma támogatása. A 20. század elején a protestáns többségű észak-európai országokban és Észak-Amerikában a szesztilalom lendületének nagy részét a protestánsok alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.[3]