Proton | |
A proton kvarkszerkezete. Az egyes kvarkok színe nem fontos, csak az, hogy mindhárom szín jelen van. | |
Osztályozás | barion |
Összetétel | 2 up kvark, 1 down kvark |
Kölcsönhatások | gravitációs, gyenge, elektromágneses, erős |
Jel | p, p+ |
Antirészecske | antiproton |
Megsejtette | William Prout (1815) |
Felfedezte | Ernest Rutherford (1917–1919) |
Fizikai adatai | |
Tömeg | |
1,672621777(74) ·10−27 kg[1] | |
938,272046(21) MeV/c2 | |
1,007276466812(90) u | |
Élettartam | >6 ·1036 s |
Töltés | |
+1 e | |
1,602176565(35) ·10−19 C | |
Sugár | 0,8775(51) fm |
Elektromos dipólus momentum | <5,4 ·10−24 e·cm |
Elektromos polarizálhatóság | 1,20(6) ·10−3 fm3 |
Mágneses momentum | |
1,410606743(33) ·10−26 J·T−1 | |
1,521032210(12) ·10−3 μB | |
2,792847356(23) μN | |
Mágneses polarizálhatóság | 1,9(5) ·10−4 fm3 |
Spin | ½ |
Izospin | ½ |
Barionszám | +1 |
Paritás | +1 |
A proton (görög πρῶτον (protos) jelentése ős, első)[2] egy szubatomi részecske, jele p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában jelen van egy vagy több proton. Az atomban lévő protonok száma – azaz a rendszám – határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja. A proton nevet Ernest Rutherford adta a hidrogén atommagnak 1920-ban, mert az azt megelőző években ő fedezte fel, hogy a hidrogén atommag (az ismert legkönnyebb atommag) kinyerhető nitrogén atommagokból ütköztetés útján; és így feltételezhető volt, hogy egy alapvető részecske, amely építőeleme a nitrogénnek, és minden egyéb nehezebb atommagnak is.
A modern részecskefizika standard modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották. A modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll: két up kvarkból és egy down kvarkból. A kvarkok nyugalmi tömegéről azt gondolják, hogy a proton tömegének mindössze 1%-át adják. A fennmaradó tömeget a kvarkok kinetikus energiája és az azokat összekapcsoló gluon mezők energiája adja.
Mivel a proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik – habár ez nem tökéletesen definiált, mert a proton felszíne kissé „elmosódott” amiatt, hogy a proton felületét meghatározó erőhatások nem érnek hirtelen véget. A proton körülbelül 1,6-1,7 femtométer átmérőjű.[3]