Rato Dracang | |
A kolostor néhány szerzetese a templomuk előtt 2015-ben | |
Település | Mundgod, Karnátaka (1959. előtt a tibeti Lhásza mellett) |
Ország | India |
Vallás | buddhizmus |
Irányzat | Gelugpa |
Építési adatok | |
Típus | kolostor |
Építés kezdete | 14. század |
Építtető | Tak Pa Zang Bo |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 40′ 19″, k. h. 91° 21′ 27″29.671944°N 91.357500°EKoordináták: é. sz. 29° 40′ 19″, k. h. 91° 21′ 27″29.671944°N 91.357500°E | |
A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
---|
Gyakorlatok és szintek
|
Történelem és áttekintés
|
A Rato Dracang (a dracang tibeti nyelven „iskolát” vagy „egyetemet” jelent) vagy Rato kolostor tibeti buddhista kolostor illetve egyházi egyetem, amely a gelug iskolához, azaz a „sárga kalapos” tibeti hagyományhoz tartozik. A Rato évszázadokon át Tibet egyik legjelentősebb egyházi felsőfokú oktatási intézménye volt.
Az 5. dalai láma, Ngavang Loszang Gyaco (1617–1682), a Rato kolostort úgy nevezte, hogy a „tigris odú”. Az intézmény a logikai tanulmányok egyik központjának számított, ahová távoli kolostorokból is ellátogattak a buddhista szerzetesek (bhikkhu) minden évben, hogy alaposabban elsajátítsák a logika és az érvelés tudományát.
Tibet 1959-es kínai megszállása után a Rato kolostort újból megalapították a tibeti menekültek Indiában, a Karnátaka állambeli Mundgod településen. A 2010-es évek elején létrehoztak egy alapítványt a kolostor anyagi stabilizálása érdekében. 2012-ben egy nyugati szerzetest, Nicholas Vreeland-ot nevezték ki az intézmény apátjaként.[1]