Sakti

Szaraszvati
Laksmi-ábrázolás (Kancsi)
Tára ábrázolás a Káli-púdzsán (Behala, Kolkata)
Siva és Sakti félig férfi, félig női formában (Elefanta-barlangok, 5. század, Mumbai)
Káli-jantra

A sakti (Dévanágari: शक्ति) elsősorban a hinduizmusban megtalálható fogalom: az áramló energia, kreatív erő, a kozmikus energia, a Legfelsőbből kiáradó erő,[1] amely mozgatja az univerzumot. Minden embernek veleszületett része a sakti, mint az őserő megnyilvánulása.[2] Első megjelenési formája Mahádévi, az istennő.

A későbbi patriarchális társadalom kialakulása során a férfi és női erő különválik, a női erő mint a férfi isten párja/felesége jelenik meg. Brahma, a teremtő isten párja Szaraszvati, mivel a teremtésnek a tudomány és a művészet fontos része. Más megfogalmazásban: a tudomány és művészet ereje/saktija kell ahhoz, hogy a teremtést végre lehessen hajtani. A trimúrti másik két istenének is megvan a párja. Visnu, a megtartó párja Laksmi a szerencse és a gazdagság istennője. Siva párja Párvati, akinek több megjelenési formája is ismert, mint például Durga, Káli.[3] Istennőhimnuszok már a legősibb védában, a Rigvédában is megtalálhatók. Ilyen himnusz a Vákszúkta: „Himnusz a beszédhez”[4]

A sakti önálló imádata a patriarchális társadalom kialakulásának idejében is fennmaradt, bár csökkent jelentőséggel. Ma a saivizmus és a vaisnavizmus mellett a saktizmus a három legnépesebb irányzathoz tartozik a hinduizmusban. Az ehhez az irányzathoz tartozó híveket saktáknak nevezzük.[5]

A hatha-jóga szempontjából a sakti az az erő, amely föltekeredett kígyó (kundalini) formájában alszik az emberi testben. Felébresztésével válik lehetővé a megvilágosodás.[4]

A vadzsrajána buddhizmusban is megtalálható a sakti, pradnya néven, ahol bölcsességet jelent. A buddhák és jidamok női párjaként ismeretes.[6]

  1. http://bhaktipedia.org/magyar/index.php-n=lexikon.sakti.html
  2. Hindupédia Śakta, i. m. 
  3. Rachel Storm Keleti mitológiák enciklopédiája, i. m. 150-151. o.
  4. a b Klaus K. Klostermaier Bevezetés a Hinduizmusba, i. m. 103-112. o.
  5. Helmut von Glasenapp Az öt világvallás, i. m. 49. o.
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Storm nevű lábjegyzeteknek

Developed by StudentB