Back Shanghai ACE Shanghai Afrikaans Shanghai ALS ሻንጋይ Amharic Xangai AN शंघाई ANP شانغهاي Arabic شانݣهاي ARY شانجهاى ARZ ছাংহাই Assamese

Sanghaj

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Sanghaj (Shànghǎi Shì, 上海市)
Becenév: Hù(沪),Shēn(申)
Közigazgatás
Ország Kína
Rangtartományi jogú város
PolgármesterGong Zheng
A KKP helyi képviselőjeJü Cseng-seng
Irányítószám200000 – 202100
Körzethívószám21
Rendszámok betűjelei沪A, B, D, E, F, G, H, J
沪C (távoli külvárosok)
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség24 870 895 fő (2020)[1]
Népsűrűség3323,85 fő/km²
Bruttó hazai termék1,49 trillió ¥ (2010)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Terület7037 km²
IdőzónaUTC+8
Térkép
é. sz. 31° 10′, k. h. 121° 28′31.166667°N 121.466667°EKoordináták: é. sz. 31° 10′, k. h. 121° 28′31.166667°N 121.466667°E
Sanghaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sanghaj témájú médiaállományokat.

Sanghaj (; IPA: [ʂɑŋ˥˩xaɪ̯˩˧], népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján. Közigazgatási területének lakossága a második legnagyobb Kínában (Csungking után),[3] de ténylegesen városias területeinek lakossága a legnagyobb az országban.

A halászattal és textiliparral (gyapot, selyem) foglalkozó város a 19. század közepén indult gyors növekedésnek. A britek által Kínára kényszerített első egyenlőtlen szerződés, az 1842-es nankingi béke értelmében Sanghaj nyílt város lett, kikerült a kínai joghatóság alól és megnyílt a külkereskedelem előtt.[4] A város gyors fejlődésnek indult, és az 1930-as évekre a Távol-Kelet fontos nemzetközi gazdasági és pénzügyi központja lett.[5] A britek után a franciák, az amerikaiak és a japánok is megkaparintottak egy-egy területet, és ezeken saját városnegyedeiket, úgynevezett koncessziós területeiket hozták létre, amelyeken a kapitulációs szerződések alapján a saját jogrendszerük érvényesült. Az óriási kereskedelemnek köszönhetően hamarosan Sanghaj lett Kína legnagyobb kikötője (Hongkong akkoriban még elmaradott terület volt).

A japán agresszió, a második világháború, majd a kommunista hatalomátvétel nyomán a város nemzetközi gazdasági jelentőségét nagyrészt elvesztette.

1990 után, a Teng Hsziao-ping által bevezetett kínai gazdasági reform nyomán Sanghaj újra gazdasági virágzásnak indult, és 2005-re a világ legnagyobb teherkikötőjévé vált.[6]

Gazdasági jelentősége mellett a város Kína egyik legfontosabb idegenforgalmi központja is.[7] 2010-ben Sanghaj világkiállítást rendezett.

Sanghajban számos magyar vonatkozású épület található, többek között Hugyecz László és Gonda Károly tervezett a város számára épületeket.

  1. ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
  2. ↑ Shanghai posts 8.2% growth in GDP. Shanghai Daily
  3. ↑ Sanghaj virul és virít. Élet és Irodalom, 2010. július 16. (Hozzáférés: 2010. október 18.)
  4. ↑ Mackerras, Colin. The New Cambridge Handbook of Contemporary China. Cambridge University Press, 242. o. (2001). ISBN 0521786746 
  5. ↑ A Glimpse at 1930s Shanghai. Yoran Beisher, 2003. szeptember 24. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 20.)
  6. ↑ Shanghai now the world's largest cargo port. Asia Times Online, 2006. január 7. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 20.)
  7. ↑ „Shanghai: China's capitalist showpiece”, BBC News, 2008. május 21. (Hozzáférés: 2008. augusztus 7.) 
    Of Shanghai... and Suzhou. The Hindu Business Line, 2003. január 27. (Hozzáférés: 2008. március 20.)

Developed by StudentB