Szanszkrit (saṃskṛtam) | |
Terület | Ázsia |
Színhelye és használata | India és Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia egyes részei |
Beszélők száma | 6106 anyanyelvként (1981); 194 433 idegen nyelvként (1961) fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Indoiráni nyelvek Indoárja nyelvek szanszkrit nyelv |
Írásrendszer |
|
Rang | nincs az első 100 között |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | India |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | sa |
ISO 639-2 | san |
ISO 639-3 | san |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanszkrit nyelv témájú médiaállományokat. |
A sorozat témája az indiai kultúra |
---|
Történelem |
Népek |
Hagyományok
|
Művészet
|
Egyéb
|
Kultúra portál
|
A szanszkrit nyelv (/saṃskṛtā vāk/ संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik. Az egyik legősibb indoeurópai nyelv, az Észak-Indiát az i. e. 2. évezredben meghódító indoárják nyelve volt, [1] az egyik köznyelvi változatából származnak a mai észak-indiai indoárja nyelvek. Az ókori India és a hindu vallás máig használt, szoros szabályok közé szorított, de választékos és művészi liturgikus nyelve. Tudományos és költői nyelvként hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európaiban, központi szerepe van a hindu, a dzsainista és a buddhista hagyományokban. A nevében található „kri” igető azonos eredetű a latin creare (teremteni) igével. Legközelebbi rokona az óiráni avesztai nyelv volt. A szanszkrit és az óperzsa nyelv még igen közel állt egymáshoz, mára azonban a belőlük kialakult modern nyelvek révén (→ perzsa nyelv és ind nyelvek) már eltávolodtak egymástól.
A szanszkrit nyelv ősisége ellenére tehát nem holt nyelv. Napjainkban a hindu liturgián túl használatos például a szépirodalomban is, továbbá egyes számítások szerint több ezerre tehető azon bráhmanáknak a száma, akik anyanyelvi szinten beszélik. [2] A nyelv vizsgálatát Európában meglehetősen későn, a 18. században kezdték meg, mivel a bráhmanok által tanulmányozott tudományokat titkos tanoknak tartották.