Back Сербиа Abkhazian Sèrbia ACE Сербие ADY Serwië Afrikaans Serbien ALS ሰርቢያ Amharic Serbia AMI Serbia AN Serbia ANG Sebia ANN

Szerbia

Szerb Köztársaság
Република Србија
Republika Srbija
Szerb Köztársaság
Republica Serbia
Републіка Сербія
Srbská republika
Republika Srbija
Szerbia zászlaja
Szerbia zászlaja		 Szerbia címere
Szerbia címere
Nemzeti himnusz: Боже правде /
Bože pravde
(magyarul: Igazság Istene)
FővárosaBelgrád
é. sz. 44° 48′, k. h. 20° 28′44.800000°N 20.466667°EKoordináták: é. sz. 44° 48′, k. h. 20° 28′44.800000°N 20.466667°E
Államformaköztársaság
Vezetők
Köztársasági elnökAleksandar Vučić
MiniszterelnökMiloš Vučević
A Parlament elnökeAna Brnabić
Hivatalos nyelvszerb1
Beszélt nyelvekmagyar, horvát, cigány
EU-csatlakozástárgyalások folyamatban
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint6 647 003 fő (2022)[1]
Rangsorban104[2]
Becsült6 900 000[3] fő (2020[4])
Rangsorban104[2]
Népsűrűség83 fő/km²[5]
GDP2020 (becslés) (forrás: IMF)
Összes55 437 millió USD (81)
PPP: 137 126 millió USD
Egy főre jutó7 960 USD (78)
HDI (2014)0,771 (64) – 
Földrajzi adatok
Terület77 474 (Koszovó nélkül) km²
Rangsorban116
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemSzerb dinár (RSD)
Nemzetközi gépkocsijelSRB
Hívószám381
Segélyhívó telefonszám
  • 192
  • 193
  • 194
  • 92
  • 93
  • 94
Internet TLD.rs
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.
1Szerbia alkotmánya szerint szerb; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

A Balkánon fekvő ország északon Magyarországgal, keleten Romániával és Bulgáriával, délen Észak-Macedóniával és Albániával, délnyugaton Montenegróval, nyugaton Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal határos. Az önmagát 2008-ban függetlenné nyilvánító, zömmel albánok lakta Koszovó jogállása vitatott.

Szerbia közelmúltbeli történelmét Jugoszlávia legnagyobb államaként betöltött szerepe jellemzi. Jugoszlávia végleges felbomlása óta az 1992-ben alapított Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia és Montenegró államszövetségének "egyedüli jogutódja".[6][7]

Tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésnek (BSEC) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA), és más szabadkereskedelmi megállapodásokat is fenntart. Az ország gazdasági teljesítménye a délszláv háború következtében jelentősen visszaesett; de a 21. század elején valamelyest helyreállt.[8]

2009 végén nyújtotta be európai uniós csatlakozási kérelmét[9] és 2012 tavaszán megkapta a tagjelölt ország státuszát.[10]

  1. ↑ 2022 Serbia Census
  2. ↑ Koszovó nélkül
  3. ↑ Világbank adat, Koszovó nélkül
  4. ↑ Koszovó nélkül, azzal együtt: 8 900 000
  5. ↑ World Population Review 2022
  6. ↑ EU-Erweiterungsprozess: Länderinformation Serbien a(z) www.eu2007.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL (archiválva 2007-es dátummal)
  7. ↑ Offizielle Anmerkung auf der Webseite der UNO (Member States of the United Nations):

    „In a letter dated 3 June 2006, the President of the Republic of Serbia informed the Secretary-General that the membership of Serbia and Montenegro was being continued by the Republic of Serbia, following Montenegro’s declaration of independence.”

    Vgl. Vereinte Nationen: UN Member States – On the Record: Serbia.
  8. ↑ Wirtschaftswachstum – Serbien. Arndt Management Consulting, Mai 2010 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 279 kB)
  9. ↑ Serbien beantragt EU-Beitritt (németül)
  10. ↑ Szerbia hivatalosan is EU-tagjelölt lett

Developed by StudentB