Szombathely

	Szombathely
	Bal fentről az óra járásával megegyezően:; Iseum, Sarlós Boldogasszony-székesegyház, Fő tér, Savaria Nagyszálló, Csónakázó-tó, szombathelyi evangélikus templom, Centrum Áruház, szombathelyi zsinagóga
; Szombathely címere	; Szombathely zászlaja
	Becenév: A nyugat királynője
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Jogállás	megyeszékhely; megyei jogú város
Polgármester	Dr. Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület)
Irányítószám	9700
Körzethívószám	94
Testvértelepülései	Lista Lappeenranta (1983); Maribor (1985); Vajdahunyad (1990); Felsőőr (1991); Kolding (1991); Ungvár (1991); Kaufbeuren (1992); Ramat-Gan (1992); Nagyszombat (1993); Lecco (1995); Nõmme (1997); Ferrara (2001); Tours (2003); Yantai (2007); Razgrad (2009); Kutaisi (2015); Sziszek (2015); Santiago de Cacém (2019); Elbląg (2022);
	Népesség
Teljes népesség	77 757 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	799,72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	216 m
Terület	97,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 14′, k. h. 16° 38′47.233333°N 16.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 16° 38′47.233333°N 16.633333°E
	Szombathely Pozíció Vas vármegye térképén
	Szombathely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Szombathelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Szombathely (egyértelműsítő lap).

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban. Vas vármegye, a Szombathelyi egyházmegye és a Szombathelyi járás székhelye. Magyarország legrégibb városa, amely colonia – azaz városi rangját, még alapítójától, Claudius római császártól kapta, elsőként Pannoniában. Szombathelyt a nyugat királynőjének is nevezik. Az ország tizedik, a Dunántúl negyedik és a Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése, a harmadik legsűrűbben lakott megyeszékhely, az Alpokalja legnépesebb települése. Vas vármegye lakosságának több, mint negyede Szombathelyen él.

A város a Perint és Gyöngyös patakok partján épült fel, ókori elődje Pannonia Prima római provincia fővárosa volt. Magyar városként 1578-ban nőtt meg regionális szerepe, amikor Vas vármegye székhelyévé vált, majd Mária Terézia 1777-ben püspöki székhellyé tette. A XIX. század második felében jelentős fejlődésen ment keresztül, a vasútépítéseknek köszönhetően a Nyugat-Dunántúl legfontosabb vasúti központjává vált, közlekedési jelentősége miatt népessége rohamos növekedésnek indult, illetve a város arculatát a mai napig meghatározó eklektikus és szecessziós épületek is ekkor épültek.

↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál nevű lábjegyzeteknek
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[24önkvál-1] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál nevű lábjegyzeteknek

[ea52893fcb1de52fe891f23fca75a2480a64ffce-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[1]

[2]