Az Yggdrasil vagy Yggdraszill a germán és skandináv mitológia kőris világfája, melynek koronáját felhők fedik, gyökerei pedig egészen az alvilágig nyúlnak. A fa maga Midgard közepén nőtt keresztül, három gyökere három irányba ered, Niflheim, Jotunheim és Midgard felé. Gyökereinél három forrás fakad: a Hvergelmir, valamint Mimir és Urd forrása. A fa tetején egy aranykakas, Gullinkambi ül, más változatokban Vidofnir nevű, mely figyelmezteti az isteneket az óriások támadására. Törzsén a Ratatosk (Fentfogú) nevű mókus szaladgál fel s alá és viszi a híreket a Hræsvelg (Hullafaló) nevű sas és Nidhogg sárkány között.
Az Eddában így írják le:
Három gyökér gyürkőzik
három irányba
Yggdraszill kőrise alól:
egyik Hél honára dől,
másik a déróriásokéra,
harmadik az emberfiakra.
Fentfogú, a mókus
fel-le futkos, iramlik
Yggdraszill kőrisfáján;
kihallja fentről
a sas kiáltozását,
közli Nídhögg-gel odalent.
Az Yggdrasil folyamatos támadásoknak van kitéve: gyökereit a Nidhogg sárkány és más férgek rágják. Négy szarvas: Durathror, Duneyr, Dvalin, és Dainn, valamint egy Heidrun nevű kecske a lombját és hajtásait legelik.
Idézet az Edda mitologikus énekből:
Négy szorgos szarvas
nyújtott nyakkal
farügyeket fal:
Dám és Deli,
Délceg és Dalia.
A kőris tövében
több féreg tanyázik,
mint a tudatlan majmok hinnék:
Házrontó és Méreglob,
Lopó és Lihegő,
mind Lágyfattyas fiai,
Fujtató és Fertelmes,
egyre-másra emésztik
a fa eleven hajtásait.