A Zente[1] régi magyar személynév, a szent szó származéka, eredeti kiejtése illetve helyes olvasata is Szente (mivel a régi magyar helyesírásban az SZ hangot még Z betű jelölte). Jelentése jámbor, vallásos.[2]
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ Ladó-Bíró, 129. old.