Back Уелс Abkhazian Wallis Afrikaans Wales ALS ዌልስ Amharic Galas AN Wēalas ANG ويلز Arabic ܘܝܠܣ ARC ويلز ARY ويلز ARZ
| Wales | |||
| Cymru | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Cymru am byth (Wales örökké) Nemzeti himnusz: Hen Wlad Fy Nhadau | |||
 | |||
| Fővárosa | Cardiff | ||
 é. sz. 51° 29′ 07″, ny. h. 3° 11′ 12″51.485278°N 3.186667°WKoordináták: é. sz. 51° 29′ 07″, ny. h. 3° 11′ 12″51.485278°N 3.186667°W | |||
| Legnagyobb város | Cardiff | ||
| Államforma | hercegség (az Egyesült Királyság tagországa) | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | III. Károly brit király | ||
| Első miniszter | Eluned Morgan | ||
| Herceg | Vilmos walesi herceg | ||
| Törvényhozás | Senedd Cymru | ||
| Hivatalos nyelv | angol, walesi | ||
| Tagság | Lista World Tourism Cities Federation | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 3 131 640 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 140 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20 779 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Angol font (GBP) | ||
| Internet TLD |
| ||
| Közlekedés iránya | bal oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wales témájú médiaállományokat. | |||
Wales (IPA: [weɪlz], walesiül: Cymru, IPA: ['kəmrɨ] ⓘ, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 1535–1542-ig érvényben maradt.
Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a walesi parlament, melynek korlátozott hatásköre van. Az ország függetlenné válását a Plaid Cymru nevű ellenzéki párt támogatja.